Csopak-Paloznak Horgász Egyesület
ALAPSZABÁLYA
– 2014. december 6. napján egységes szerkezetbe foglalva
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) hatályos rendelkezései alapján
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- §
Az egyesület neve: Csopak-Paloznak Horgász Egyesület
Székhelye: 8229 Csopak, Sport út 13.
Hatóköre: Balaton tó
Bélyegzője: kör alakú és téglalapalakú
A körbélyegzőben:
Felül: Csopak-Paloznak Horgász Egyesület (egyesület neve)
Középen: Csopak felirat horog embléma
Alul: 1978 (az egyesület alakulásának éve)
A téglalap alakú bélyegzőben:
Első sor: Csopak-Paloznak Horgász Egyesület (egyesület neve)
Második sor: 8229 Csopak (egyesület székhelye)
Harmadik sor: 19901387-1-19 (egyesület adószáma)
- §
Az egyesület célja:
a.) A horgászsport gyakorlása, fejlesztése, népszerűsítése.
b.) Tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászati lehetőség biztosítása.
c.) A tagoknak a vonatkozó jogszabályokban foglaltak, és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelése.
- §
Az egyesület tevékenysége:
a.) Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.
b.) Biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az Országos Horgászrend szabályainak megtartását.
c.) Segíti a hatóságokat az orvhorgászat megakadályozásában, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.
d.) Lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására.
e.) Halfogó és egyéb sportversenyek rendezése.
f.) A természet védelme érdekében közösségi munkát szervez.
g.) Együttműködik az állami és társadalmi szervekkel és a civil szervezetekkel.
h.) Az egyesület tagjai részére egyéb rendezvényeket szervez.
Az egyesület ezen közhasznú tevékenységeivel a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott közfeladatok megvalósítását segíti elő.
- §
- Esetlegesen együttműködik a megyei és országos horgász szövetségekkel.
AZ EGYESÜLET TAGJAI
- §
1.) Az egyesület rendes tagjává olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, aki/amely:
– nyilatkozik a belépési szándékról,
– elfogadja az egyesület célját (céljait),
– az alapszabály alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
– az egyesület taggá választ.
A taggá választásról az alapszabály rendelkezése szerint határozhat az elnökség.
2.) Az egyesületnek lehetnek tiszteletbeli tagjai is. Az egyesület tiszteletbeli tagja olyan természetes személy lehet, aki kimagasló szakmai tudásával segíti az egyesület munkáját. A tiszteletbeli tag erkölcsi támogatást nyújt az egyesület részére.
Az egyesület tiszteletbeli tagjává olyan személy válhat, aki/amely:
– az egyesület célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet
– az egyesület az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ,
– a tiszteletbeli tagságot elfogadja.
A tiszteletbeli taggá választásról, az alapszabály rendelkezése szerint határozhat az elnökség.
3.) Az egyesület pártoló tagjává olyan személy válhat, aki/amely
– az egyesület pártoló tagja kíván lenni,
– az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja,
– az egyesület pártoló taggá választ.
A pártoló taggá választásról, az alapszabály rendelkezése szerint határozhat az elnökség.
4.) Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, valamint, egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt. Magatartásával az egyesületi életet, és horgásztársait nem zavarja.
5.) Ifjúsági tagként lehet felvenni a 14 és 18 év közötti fiatalokat. A gyermekhorgászok csak a szülők írásbeli beleegyezése után léphetnek be az egyesületbe.
6.) Az egyesületbe teljes jogú tagként való felvételkor a közgyűlés által meghatározott egyszeri belépési díjat meg kell fizetni.
7.) Az egyesület tagja lehet nem magyar állampolgár is.
- §
1.) A belépési szándékot a tagnyilvántartó-lap kitöltésével és annak aláírásával kell kinyilvánítani.
2.) A tagfelvételről az elnökség dönt. A tag a tagfelvételt elutasító elnökségi határozat ellen a határozatnak a tag részére igazolt módon történt közlésétől kezdődő 15 napon belül élhet jogorvoslattal a közgyűléshez, amely azt a soron következő ülésén bírálja el.
3.) Új belépő tag – a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével – a közgyűlés által meghatározott ún. egyszeri belépési díjat köteles fizetni, majd a következő évtől a közgyűlés által meghatározott éves tagdíj fizetésére kötelezett. A kettős tag is új belépőnek számít.
RENDES TAGOK
7. §
1.) A tagokat az alapszabályban foglalt jogok és kötelezettségek egyenlő arányban illetik, illetve terhelik.
2.) A rendes tagok jogai:
a/ a közgyűléseken részt vehet, személyes tanácskozási, – indítványozási – és szavazati jogot gyakorolhat, tevékenyen közreműködik az egyesület munkájában, valamint segíti azt feladatai teljesítésében,
b/ ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – az egyesület bármely tisztségére választható,
c/ a közgyűlésen napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,
d/ kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét,
e/ jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait,
f/ választhat és választható az egyesület szerveibe,
g/ az elnökség ülésén jelen lehet,
h/ az elnökség ülésén a napirendi pontok vonatkozásában felszólalhat,
i/ az egyesület tisztségviselőihez vagy testületeihez kéréssel, javaslattal fordulni.
j/ az egyesület rendezésében sorra kerülő versenyeken és más rendezvényen részt vehet.
k/ Az egyesület útján állami horgászjegyet vásárolni, abban az esetben ha a tag részére ezt a hatályos jogszabály nem tiltja, illetve, ha az egyesület rendelkezik állami és területi jegy értékesítési joggal.
m/ Az Országos és Megyei Szövetség, valamint az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni.
3.) A rendes tagok kötelesek:
a/ az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés, az elnökség és az egyesület választott testületeinek határozatait betartani,
b/ a tagdíjat és egyéb előírt díjakat az egyesület pénztárába határidőre befizetni,
c/ az egyesületi vagyont megvédeni,
d/ Az egyesület által szervezett közösségi munkában részt venni, vagy azt pénzben megváltani ennek ellenérték, mértékét a közgyűlés határozza meg.
e/ a tagok kötelesek tevékenyen részt venni az egyesület munkájában és segíteni a feladatai teljesítésében.
f/ a horgászatra vonatkozó jogszabályokat az országos és egyesületi vizeken érvényes „Horgászrendet”, valamint az egyéb korlátozó intézkedéseket megtartani.
g/ A fogási naplót előírás szerint vezetni és a megjelölt határidőig leadni. Aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az a következő évben csak a jogszabályok szerint válthat horgászengedélyt.
h/ a tag köteles a vizek és a környezet tisztasága felett őrködni. Az esetleges környezet- és vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatait az egyesület elnökségével, illetve a hatóságokkal haladéktalanul közölni.
i/ Az egyesületi tag köteles postai, vagy elektronikus elérhetőségét (e-mail cím) az egyesülettel közölni, az esetleges változásokat 30 napon belül bejelenteni az egyesületnek.
Az egyesület rendes tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
4.) A gyermek horgászok (15 életéve be nem töltött) és a 70. életévüket betöltött horgásztagok közösségi munkát nem kötelesek végezni.
5.) Az egyesület közgyűlése a helyi sajátosságoknak megfelelően további jogokat és kötelezettségeket is megállapíthat.
TISZTELETBELI és PÁRTOLÓ TAGOK
8.§
1.) A tiszteletbeli és a pártoló tag az egyesület szerveibe nem választható, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, köteles betartani az egyesület alapszabályát, végrehajtani a közgyűlés és az elnökség határozatait.
TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
- §
1.) A tagság megszűnik, ha a tag a tagságról lemond:
– a lemondásról írásban kell nyilatkozni,
– a lemondásról szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni,
– a tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.
A tagságról való lemondás a tagot terhelő vagyoni, anyagi kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.
2.) A tagság megszűnik, ha a tagot a közgyűlés az egyesületből kizárja
A tagot az egyesületből ki lehet zárni, ha
– az alapszabály rendelkezéseit megsérti vagy
– az egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít.
A tagot az egyesületből kizárni csak a közgyűlés által elfogadott határozatban (belső szabályzatban) meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet, melynek során biztosítani kell az érintett tag személyes meghallgatását, valamint módot kell adni védekezésének előterjesztésére. Egyebekben a kizárásra a Ptk. 3:70. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közgyűlés döntése ellen fellebbezésnek nem, csak bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye.
3.) A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell:
– halála esetén,
– tagsági viszony megszűnése esetén.
A tag az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék és egyéb fizetési kötelezettség elmulasztása miatt akkor törölhető, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a hátralékai megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el: tárgyév nov. 30 napjáig.
Két év tagdíj meg nem fizetése esetén, a tagsági viszony automatikusan megszűnik, amennyiben a tag nem kért, írásban előzetesen tagdíjmentesítést, haladékot.
– az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal,
– ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.
4.) Tagsági viszony megszűnése esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.
5.) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely, tag – a különleges jogállású tag (pártoló tag, tiszteletbeli tag) csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás az határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
Az egyesület szervei:
a.) Közgyűlés
b.) Elnökség
c.) Felügyelő bizottság
d.) Fegyelmi és etikai bizottság
Az elnökség, a felügyelő és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.
A b-d) pontokban felsorolt szervek tagjai közé olyan személy választható, akivel szemben nem állnak fenn a jogszabályban a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan meghatározott kizáró okok és összeférhetetlenségi körülmények.
KÖZGYŰLÉS
- §
1.) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) döntés az alapszabály módosításáról,
b.) döntés az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározásáról,
c.) döntés az elnökség, a felügyelő bizottság és fegyelmi bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
d.) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,
e.) döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról, megállapítja a belépési és egyéb díjakat,
f.) döntés az elnökség beszámolójának elfogadásáról,
g.) az egyesület éves költségvetésének megállapítása,
h.) meghatározza a megválasztandó testületek létszámát,
i.) megtárgyalja az elnökség éves beszámolóját és meghatározza munkájának további irányítását, jóváhagyja munkaprogramját;
j.) beszámoltatja munkájáról a felügyelő és a fegyelmi etikai bizottságot.
k.) meghatározza az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka mértékét, módját, illetve annak pénzbeli megváltási rendjét.
l.) másodfokon eljár a fegyelmi és etikai bizottság tagjainak fegyelmi ügyében,
m.) dönt a fegyelmi szabályzat elfogadásáról és módosításáról,
- n) döntés mindazon kérdésekben, amiket a vonatkozó hatályos jogszabályok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalnak.
2.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. Döntéseit – ha jelen alapszabály vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat, aki a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés a-f) pontjaiban írt feltételek alá esik.
A közgyűlés, nyílt, vagy írásbeli szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról és a tag egyesületből való kizárásáról.
3.) Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
4.) A közgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja, a határozatait a határozatok tárában, valamint az egyesület honlapján közzé kell tenni.
5.) A tagok döntése szerint a 11.2. ponttól eltérően meghatározható szavazati arányok
– a tag kizárásához, az elnökség valamely tagjának visszahívásához és az elnökség éves beszámolójának elfogadásához az összes tag több mint fele,
– az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyede,
– az egyesület céljának módosításához és a megszűnésének elhatározásához az összes tag háromnegyede
szavazata szükséges.
6.) A jelenlevő tagok 20%-ának indítványára nyílt vagy írásban, szavaz a közgyűlés.
7.) A közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választ.
8.) A közgyűlés levezető elnököt választ.
9.) A közgyűlés összehívása: évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök vagy az elnökség hívja össze.
A meghívónak a közgyűlés kezdő napját 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie, biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek, és a javaslattételre legalább 5 (öt) napot kell biztosítani. A meghívót ki kell küldeni a tagoknak, és annak tartalmára a Ptk. 3:17. § (2) bekezdése irányadó.
A közgyűlést írásban kell összehívni, postai úton vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre, a napirend közlésével kell összehívni.
10.) Rendkívüli közgyűlést kell tartani akkor, ha
a/ az egyesület tagjainak legalább egytizede az ülés céljának és okának megjelölésével írásban kéri,
b/ a bíróság elrendeli,
c/ a felügyelő bizottság indítványozza,
d/ az elnökség indítványozza.
A közgyűlés kötelező összehívásának eseteiről egyebekben a Ptk. 3:81. § rendelkezik.
11.) A közgyűlés ülésén az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.
12.) Megismételt közgyűlés:
– akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes
– kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg,
– a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza,
– az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni,
– tag kizárásáról csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
– az egyesület megszűnéséről, céljainak módosításáról csak akkor határozhat, ha azon a tagok több háromnegyede részt vesz.
A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel, azonos napirenddel hívható össze.
AZ EGYESÜLET ÜGYVEZETŐ SZERVE
- §
1.) Az egyesület ügyvezető szerve az elnökség.
Az elnökség tagjai a közgyűlés döntése szerinti 5 éves időszakra választhatóak.
2.) Elnökségi taggá az választható, aki megfelel a Ptk. 3.22. §-ban fogalt követelményeknek, illetve nem esik az ott írt kizáró okok alá.
3.) Az elnökség tagjai: a közgyűlés által választott
– elnök:
– titkár:
– közgyűlés által választott 3 elnökségi tag. Ezek:
alelnök:
sport és ifjúsági felelős:
horgászmester.
Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.
4.) Az elnökségi tagság megszűnése:
– a tisztségről való lemondással.
A lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni, kell vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni.
– visszahívással
– határozott időre választott elnökség esetén a határozott idő lejártával.
Határozott időre választott elnökség esetén – ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére egyebekben a Ptk. 3:25. § tartalmaz rendelkezéseket.
AZ ELNÖKSÉG FELADATAI, DÖNTÉSI RENDJE
13.§
1.) Az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.
2.) Az elnökség feladata:
a.) Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti tárgysorozatát.
b.) Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított körben.
c.) Javaslatot tesz az egyesületi tagdíj meghatározására.
d.) Határoz a tagok felvétele és törlése ügyében.
e.) Első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, másodfokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében.
f.) Megállapítja a horgászversenyek, valamint más rendezvények időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit.
g.) Kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét, a rendezett horgászversenyeken és más rendezvényeken való részvétel esetén.
h.) Kinevezi, illetve szerződést köt az egyesület alkalmazottaival, az egyesület elnöke gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
i.) A költségvetés keretében megállapítja a kiemelkedő mértékű közösségi munkát végző tagok jutalmazását, illetve az egyesület alkalmazottainak fizetését.
3.) Az elnökség évente legalább 2 (két) alkalommal rendes ülést tart.
Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt:
– az elnökség tagjainak legalább 50 %a-az az ülés céljának megjelölésével kéri,
– az egyesületi elnök szükségesnek tartja,
– a felügyelő bizottság szükségesnek tartja
– a Ptk. 3:81. §-ban meghatározott esetekben.
4.) Az elnökségi ülést az egyesületi elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze és látja el az elnöki feladatot.
5.) Az elnökség üléseire a választott elnökségi tagokon kívül meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, tanácskozási joggal.
6.) Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
Határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
7.) Az elnökség üléséről feljegyzést (emlékeztetőt) készít, a feljegyzést az elnökségi tagok írják alá, az elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárában, az egyesület honlapján.
8.) Az elnökség döntéseiről határozatot hoz, az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít.
9.) Amennyiben az elnökségi ülés határozatképtelen, a megismételt ülés a 12. § 12.) pontban meghatározott rendelkezések szerint határozatképes.
- §
1.) A határozathozatal rendje:
a.) az egyesület valamennyi szerve üléséről feljegyzést (emlékeztetőt) jegyzőkönyvet kell készíteni,
b.) a feljegyzést (emlékeztetőt), jegyzőkönyvet az elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, közgyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá,
c.) az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja,
d.) a határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani,
e.) a közgyűlés az egyesületből való kizárásra irányuló eljárás szabályait tartalmazó belső szabályzatot határozatban fogadja el. (fegyelmi szabályzat!)
2.) Az egyesület képviselete:
- Az egyesületet az állami, hatósági, önkormányzati és civilszervezetek előtt
elnök önállóan képviseli, vagy az elnökségi tagok közül bármely két személy együttesen jogosult a képviseletre. A képviseleti jog az elnök által átruházható.
3.) Az egyesületi tagdíj:
A tagdíjat meg kell fizetni – a közgyűlés döntése szerint, készpénzben, az egyesület pénztárába, bizonylat ellenében átadva.
AZ EGYESÜLET ELNÖKE
- §
1.) Az elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia.
Az összehívás módja: rövid úton, telefonon vagy elektronikus levélben kell összehívnia, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik.
2.) Az elnök feladatai:
a.) a közgyűlést és az elnökség üléseit bármikor összehívhatja, és az üléseken elnökölhet,
b.) a kiadások számláit ellenőrzi,
c.) megbízólevelet ad ki,
d.) intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban,
- Élhet étruházási jogkörével
- Átruházási jogkörei:
– alelnöknek: az utalványozási jogokat gyakorolja
– a titkárnak átruházva: ellenőrzi az egyesület tagnyilvántartását, vezeti a határozatok tárát.
g.) képviseli az egyesületet, illetve az elnökség egyes tagjait megbízza az egyesület esetenkénti képviseletével,
h.) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett.
j.) a költségvetés keretei között átcsoportosítási jogot gyakorol.
3.) Az egyesületi elnököt munkájában a titkár és az alelnök segíti, akadályoztatása esetén a titkár vagy az alelnök helyettesíti.
AZ EGYESÜLET TITKÁRA
- §
Az egyesület titkára:
a.) Segíti az egyesületi elnököt feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat.
b.) Előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket.
c.) Gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről.
d.) Irányítja, illetve ellátja az egyesület szerveinek írásbeli teendőit.
e.) Szervezi az elnökségi tagokkal közösen az egyesület rendezvényeit.
- Ellenőrzi a tagnyilvántartást.
e.) A titkár helyettesítéséről az elnök dönt.
AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
- §
Az egyesület gazdasági felelőse: az egyesület alelnöke
- Intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek és az elnökségnek rendszeresen beszámol.
- A pénz- és vagyonkezelésről okmányolt számadásokat készít. Elkészíti az éves költségvetést, a vagyonmérleget, és azokat az elnökség, majd a közgyűlés elé terjeszti.
- Átruházott jogköre – az utalványozás
- A számadásokat ellenőrzi.
- A felügyelő bizottsággal közösen ellenőrzi a pénz és vagyonkezelést.
- Ellenőrzi és betartatja a vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket.
- Az egyesület vagyonáért anyagi felelősséget visel.
Ifjúsági és sportfelelős:
Feladata a horgászat iránt érdeklődő gyermek és fiatalkorúak fogadása, összefogása, a horgászat és a természet szeretetének kialakítása, erősítése, a horgászközösséghez tartozás írott és íratlan szabályainak megismertetése.
- Lehetőség szerint, horgászismereteket nyújtó programok szervezése, eredményes horgászatuk elősegítése.
- Előkészíti és lebonyolítja, más közreműködőkkel együtt az egyesületi horgászversenyt, előzetesen beszerzi a versenydíjakat.
- Javaslatot tesz az elnökségnek, más horgászversenyeken valórészvételre, ifjúsági táborozásra. Lehetőség szerint személyesen is részt vesz a rendezvényeken.
5.Segíti és támogatja a horgászmestert feladatainak elvégzésében.
Horgászmester– környezetvédelmi felelős
- Figyelemmel kíséri az egyesület vízterületén folyó horgászatot, a vonatkozó előírások betartását. Őrködik a horgászat rendje és nyugalma felett.
- Intézkedik a környezetvédelmi és egyéb szabályszegési ügyek megszüntetésében.
- Környezetszennyezés, környezetkárosítás, tömeges halpusztulás észlelése esetén, bejelentést tesz az illetékes hatóságoknál.
- Közreműködik az egyesületi horgászversenyek előkészítésében, lebonyolításában.
- Figyelemmel kíséri a horgászstégek engedélyének meglétét, ellenőrzi a kikötők állapotát.
- Gondoskodik a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok betartásáról.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
- §
A felügyelő bizottság:
1.) A Felügyelő bizottság az egyesület törvényes működését felügyelő ellenőrző szerv, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A Felügyelő bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg, ők az egyesületben más vezetői tisztséget nem tölthetnek be. A felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. § és a 3:26. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.) A Felügyelő bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.
A felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésén.
3.) A Felügyelő bizottság az ügyrendjét és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A Felügyelő bizottság ülését a Felügyelő bizottság elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a Felügyelő bizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.
4.) A Felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A Felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
5.) A Felügyelő bizottság ellenőrzi:
a/ az egyesület alapszabály szerinti működését,
b/ a vezető testületek határozatainak és állásfoglalásainak végrehajtását,
c/ a jogszabályok előírásainak megtartását,
d/ a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendszerére vonatkozó szabályok betartását, az egyesület kezelésében lévő vagyon működtetését,
e/ negyedévenként a pénz- és anyagkezelést, a számviteli fegyelem megtartását.
6.) A Felügyelő bizottság köteles évente megvizsgálni az egyesület költségvetésének végrehajtásáról készített költségvetési beszámolót, valamint a pénzügyi mérleget és megállapításairól a közgyűlésnek jelentést kell tennie.
7.) A Felügyelő bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el,
vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.
8.) A Felügyelő bizottság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti:
- a) kisebb hiányosságokra írásban felhívja az elnök figyelmét és rámutat a követendő eljárásra,
- b) súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az illetékes testületet, az egyesület elnökét, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés 30 napon belül nem vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés az elnökség tevékenységével kapcsolatban állapít meg súlyosabb hiányosságokat, a felügyelő bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. Ennek elmulasztása esetén vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a felügyelőbizottság összehívhatja az elnökséget, a közgyűlést. Ennek sikertelensége esetén a Felügyelő bizottság írásban haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.
FEGYELMI és ETIKAI BIZOTTSÁG
- §
A fegyelmi és etikai bizottság:
1.) A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja.
2.) A fegyelmi bizottságnak 3 tagja van.
3.) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a felügyelő bizottság tagjai.
4.) A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság fegyelmi ügyeiben, az elnök kivételével.
5.) A bizottság eljárásaiban az egyesületi fegyelmi szabályzatban foglaltakat alkalmazza.
6.) A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról az elnökséget.
7.) A fegyelmi bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésén.
8.) A fegyelmi és etikai bizottság az ügyrendjét és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A fegyelmi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A fegyelmi és etikai bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a fegyelmi bizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.
A bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A fegyelmi és etikai bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
9.) A bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Döntéseiről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.
AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
- §
1.) Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg
2.) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az egyesület éves beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.
Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
3.) Az egyesület jogi személy.
4.) Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő egyéb bevételekből, valamint az esetleges egyéb támogatásból áll.
5.) Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért.
6.) Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, a titkár, az alelnök és a felügyelő bizottságfelelősek.
- §
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
- §
ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK
Az egyesület adatkezelése során az adatkezelésre vonatkozó általános törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartja.
Civil szervezetként következő személyi adatokat tartja nyilván a tagjairól:
– A tagok azon személyi adatai, amelyek a SZÁK program működéséhez szükségesek.
– A tagok e-mail címét.
Valamennyi adatot körültekintően kell kezelni. Az egyesület címe és elérhetősége nyilvános adatot képez.
Az egyesület a tagjairól kizárólag jogszabályban meghatározott esetben közöl adatot, a tagnyilvántartás nem nyilvános. A tagokról, az elnökség tagjairól személyes adatokat csak jogszabály vagy az érintett személy hozzájárulása esetén lehet kiadni.
- §
Az egyesület felett a törvényességi ellenőrzést a Veszprém Megyei Főügyészség gyakorolja.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.
Záradék:
Jelen alapszabály az egyesület létesítő okiratának a létesítőokirat-módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendelkezéseit tartalmazza, így aláírásommal ezt is igazolom. A módosított alapszabályt az egyesület 2014. december 6. napján megtartott közgyűlése fogadta el, a módosított rendelkezéseket pedig dőlt betű jelöli.
Kelt: Csopak, 2014.12.06.
Balassa Lajos elnök